Oldal kiválasztása

Káprázatos kilátás Drégely várából

Történelmi múlt nyomában

Drégely vára a Börzsöny északkeleti részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi térségében található a 444 méteres Drégelyvár nevű hegy tetején. A vár hősies védőjének, Szondi György várkapitánynak és maroknyi seregének köszönheti hírnevét, akik 4 teljes napig tartóztatták fel a felvidéki városok ellen induló török sereget.

A várat ekkor lőtték rommá, amit később sem próbáltak helyreállítani. A falak ma is az égnek meredeznek, amelyeken látszik napjaink várvédőinek munkája, a Börzsöny Baráti Kör, a Drégelyvár Alapítvány tevékenységének nyomai, s a vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne, így teljes felújítását 2017/2018-tól kezdődően tervezik. Jelenleg népszerű kirándulóhely, számunkra legnagyobb vonzereje a csodálatos panorámán túl abban rejlik, hogy csak gyalogosan közelíthető meg, így nem kell tömegtől tartanunk.

 

Nézzetek körül a várban, ismerjétek meg, milyen volt fénykorában:

Mi az autónkat Magyarkút-Verőcén hagytuk, innen a MÁV 75-ös számú vonatával utaztunk Drégelyig.  Nálunk a vonatozás teszi tejessé az élményt, segít a hangolódásban, a gyerekek is élvezik, így ha tehetjük a túra részévé tesszük. Ezen a vonalon ráadásul nem is kell attól tartanunk, hogy esetleg nem lesz szabad helyünk.

36 percnyi zötykölődés után szálltunk le Drégelyen, innen a piros kereszt jezésen indultunk délnyugat irányba eleinte a vasút vonalát követve. Ahogy átmegyünk a 2-es út alatt, a patak mentén haladó utunk mellett tájékoztató táblákat találunk, ezek az Apródok útja tanösvény állomásai. Érdemes őket elolvasnunk, hiszen sok érdekességet tudhatunk meg Drégely várának történetéről, a környék flórájáról és faunájáról. Nálunk az abszolut kedvenc az Aranygomb-hegy legendája volt, a gyerekek azóta is emlegetik, szeretnének visszamenni megkeresni Szondi György sírját, és az elrejtett kincset.

 

Így jutunk el Schaffer-kútig, ahonnan már sűrű erdőben haladva utunk emelkedni kezd, hogy a piros kereszt majd a piros L rom jezést követve mintegy 4 km és 283 m szintemelkedés utám megérkezünk a várba.

A várban a várvédőknek állított síremlék található, s a romok különleges hangulata mindannyiunkat elvarázsol. Szép időben órákat lehet itt eltölteni a kilátást csodálva, napozva, vagy éppen árnyékba húzódva.

 

Miután elhatároztuk magunkat az indulásra, a piros L jelzésen ereszkedünk le a Tábor-tetőhöz, ahonnan a piros sáv jelzésen haladunk Drégelyvár vasútállomásig. Itt is felszállhatunk a hazafelé tartó vonatra, de nekünk legutóbbazonban a 2 óránként közlekedő szerelvényt nem sokkal késtük le, ezért tovább sétáltunk a zöldutak Z jelzésén, a nagyoroszi kálvárián át a Nagyoroszi vasútállomásra.

Így túránk 11 km-es lett, 350 m emelkedéssel, amit a 4, 5 és 7 éves gyerkőcök is könnyedén teljesítettek.

A környéken található programokért látogassátok meg Drégelypalánk honlapját.

Drégelyvár története

A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség. 

Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák Máté oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne.
Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. 1424-től egy évszázadig az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt.[1] Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Ebben az időszakban szerezte hírnevét is.[1] Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal.
1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. Ali budai pasa 1552 júliusában vonult fel a vár ostromára 12 000 fős seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt.

(Forrás: wikipedia)

A Szondy-kultusz

A magyar kultúrában Szondy György hősi küzdelme a mai napig ható nemzeti példává vált. Az alacsony sorból származó, tehetséges, tiszta jellemű ifjú, aki vitézségének elismeréseként lett az esztergomi érsek várkapitánya, és nehéz helyzetben is példát mutatott kitartásból, jellemből, hűségből önfeláldozó bátorságával. Ezért jelenik meg a magyar irodalom számos nagy alakjának műveiben, ezért viseli szerte az országban számos utca a nevét, ezért készültek róla köztéri műalkotások, és ezért viselik közintézmények is a nevét.(Forrás: wikipedia)

Kedvcsinálóként nézzétek meg az alábbi videót a drégelyi várjátékokról:

Tapasztalataink

A 2 óránként közlekedő vonattal kényelmesen megközelíthető a környék, de ha autóval érkeznénk, legközelebb a várhoz a Shaffer-kútnál lehet megállni. Ide Drégelypalánkról a vár irányába mutató táblákat követve juthatunk.

Amennyiben a vonatot választjuk, figyeljük a MÁV friss vágányzár információit, illetve nagyobb csoport esetén érdemes tájékoztatni a vasutasokat, mert a pályán közlekedő szerelvények kapacitása véges, egy nagyobb csoport már megbillenti a megszokott egyensúlyt.

Ha turistaszezonban érkezünk, a túránk rövidíthető, ha Schaffer-kút ideiglenes megállóban szállunk le a vonatról. Ha van időnk, feltétlenül látogassuk meg a Szondi Kiállítóteret.

Érdemes a térség programjaiba becsatlakozni, amely még hitelesebbé teszi a táj illetve a vár történelmét, szépségét.