Oldal kiválasztása

Tavaszi ébredés Velencén

Avagy a fények játéka egy éjszakai túrán a Bence-hegyi kilátóhoz

 

A Nagy Tavaszi kihívás újabb állomását álmodtuk meg, mikor az M7-es autópályán hazafele egy színváltós torony tűnt fel a horizonton.

Kék, ciklámen, rózsaszín, piros, narancs, sárga, zöld, türkiz, kék, és így tovább. Elhatároztuk tehát, hogy az új célpont a Velencei hegységben nemrégiben átadott új, Bence hegyi kilátó lesz.

 

2015 áprilisában hirdettek építészeti pályázatot a hajósok, túrázók Velence béli „sarkcsillagának” újjáépítésére, korszerűsítésére.

http://htomi77.blogspot.hu/2017/04/bence-hegyi-kilato.html

A Velencei-hegység egy kiemelkedő magaslati pontján, a tóra tökéletes kilátást nyújtó Bence-hegy csúcsán 1965 novemberében jelent meg az első kilátó – egy leselejtezett, negyvenhárom méter magas olajfúrótorony –, ami huszonhárom éven át töltötte be a neki szánt feladatot. Karbantartás híján ugyanis elöregedett, így 1988 szeptemberében végül felrobbantották. Helyére a 156 beérkezett pályaműből a zsűri kiválasztott néhányat, amelyből a helyi lakosok végül a „természeti formákat idéző, a gyönyörű táj elemi erőit is megjelenítő, szélfútta fára, hajlott levélkehelyre, virágsziromra, fosszíliákra emlékeztető” szavazták meg.

A kilátó elkészült, és csodájára járnak azóta is.

 

A Velencei-hegység kialakulása

A Velencei-hegység a Dunántúli-középhegység legkisebb kiterjedésű tagja. Legmagasabb pontja a Meleg-hegy (352 méter). Egyetlen önálló „őshegységünk”. Fő tömegét az óidő karbon időszakában (kb. 350 – 285 millió éve), a Variszkuszi-hegységképződés során keletkezett gránit adja, mely a föld mélyéből felnyomult, a földkéreg üledékes kőzeteit boltozatszerűen megemelte, majd lassan kihűlve megmerevedett. A következő kb. 250 millió év a fedőrétegek, majd a gránit külső erők általi lepusztulásával telt. Az eocénban (kb. 55 – 38 millió éve) andezitláva tört fel, melynek kúpjai később lepusztultak. A pliocénben (kb. 5 – 2,4 millió éve) a hegység megsüllyedt, egy részét elöntötte a Pannon-tenger, melynek nyomát jelzi a hegységben mindenütt szóródó tengeri homok. A pleisztocénben (kb. 2,4 millió – 10 ezer éve) részben a pannon rétegekre, részben a gránitra lösz települt, szélárnyékos helyeken felhalmozódva. A pliocén óta a hegység jelentősen kiemelkedett, és kiemelkedésével alakult ki a mai felszíne

(Forrás: National Geographics)

A Velencei hegységben számos izgalmas kikapcsolódási lehetőség van. A Tó közelsége a vízi, Székesfehérvár vonzáskörzete a légi valamint a Hegység, a benne rejlő ősi gránit tömbjeivel számtalan megcsodálnivalót, felfedezni való kínál az odaérkezőknek.

A hegység különlegességei

(forrás: wikipédia)

  • A velencei gránit, a dombság fő tömege 15x7 km²-en bukkan felszínre; fúrásokban még a Balaton-vonal mentén jelenik meg hasonló, így egyedülálló hazánkban. A magmás testet több helyen a szilur „palaköpeny” burkolja; ebben a gránit kontakt elváltozásokat okozott. Az utómagmás folyamatok során keletkezett fluoritot Szűzvár és Pákozd mellett bányászták (1952–1961 között), a szfalerit-galenites (cink-ólom) ércesedést pedig (Pátkán (1964–1972 között).
  • Itt is megjelennek a Balaton Felvidéken oly nagy népszerűségnek örvendő ingókövek. Ezek közül a legszebbek: az Oroszlán-kő sziklái, a Pandúr-kő, a Meleg-hegy, valamint a Sukoró fölötti Csöntér-hegy alakzatai.
  • Hazánk egyik olyan ritka a hegység területe, ahol a gránit közvetlenül a felszínen vizsgálható.
  • Nadap mellett található Magyarország szintezési alappontja.
  • A hegységben 15 barlang és egy barlangnak nevezett, mesterséges üreg van, ezek közül a legszebbek: Zsivány-barlang (gránit, Pákozd, 14,5 méter hosszú), illetve a Maléza-barlang (andezitagglomerátum, Pázmánd, 10,3 méter hosszú).
  • Tanösvények: Gránit-tanösvény (Pákozd); Pákozd-Sukorói Arborétum, ahol halászati és tájmúzeum, illetve erdőgazdálkodási tanösvény.
  • A hegység gombavilága különlegesnek számít Magyarországon.
  • Számos forrás található a hegységben, illetve a Velencei tó, annak kiemelten a déli partja számos stranddal rendelkezik, míg az északi part a horgászok birodalma.
  • A tavat kerékpárral is körbe tekerhetjük (32,7km)
  • További programokért látogassátok meg a https://velenceito.info/programok/ portált!

Az autópálya éjszakai vezetését egy ötlet tette színesebbé. Látva a kilátó fényeit, olvasva megannyi beszámolót, élményt, amelyet ismerősök, és az internet népes tábora tett közzé (https://www.termeszetjaro.hu/hu/point/kilato/bence-hegyi-kilato/26769722/), elhatároztuk, hogy családilag, barátokkal, a Nagy Tavasz Kihívás keretein elül mi is felfedezzük a kilátót.

Utánajárva kínálkozott egy meglehetősen könnyű megoldás, ugyanis a kilátó alatt 75 lépésnyire van egy parkoló. Ide autóval hamar eljuthat az ember. Node hol az izgalom?!?!

Tömegközlekedve már hangzatosabb, a vasútállomástól (Velence) 1,4km, 115 méter szintemelkedéssel! Azonban betonúton végig, s tán a legizgalmasabb rész, amikor az autópálya felett kell átsétálnunk.

Felmerült, hogy akkor tekerjük körbe a tavat, és majd útba ejtjük. Kiváló ötlet, úgyis gyakorolni kell az együtt biciklizést!

Illetve gondoltuk a hegységben amúgy is felfedezésre váró számos célpont egyikével összekötni.. ez is remek ötlet.

De volt még egy: telihold, éjszakai túra. És ez lett.

 

A túrát Sukoróról indítottuk, ami, ahogy a környék valamennyi települése, elvarázsolt. A Református templomnál találkoztunk a meghirdettek szerint este f8-8 között.

Azért a 20h-s indulás nem annyira triviális. 🙂

A célpont megjelölésekor szempont volt, hogy milyen szép lenne a túra végén, az amúgy is folyamatosan a szemünk előtt lévő színes toronyba felmenni, rácsodálkozni az éjszakai életre fentről. Fel is kerestük a kilátót üzemeltető céget, akik épp akkor adták át Velence Városüzemeltetésnek a kilátóval kapcsolatos feladatokat. Kiderült a kilátó 10-18h között van nyitva. Háát 18h az még nem sötét. Pár telefon után kaptunk egy lehetőséget 20:00-ig van nyáron nyitva a kilátó. Igen ám, de akkor hol lesz az éjszakai túra?

Dönteni kellett: mi a kilátót szürkületben néztük meg, utána pedig indult az éjszakai túra… ehhez kellett logisztika, és tervezés, de minden sikerült.

 

Összeállt a csapat: 31 fő, köztük 20 gyerek, mert háát persze.. fiam szülinapja volt, és ezt, így össze lehetett kötni.

Elindultunk, eleinte betonon, majd bicikli úton a zöld sáv jelzésen, majd néhány kanyarral letértünk a jelzett útról, egy-egy izgalmas kilátás miatt.

Az útvonal nem volt megerőltető, és 15 méternyi sűrű erdőt leszámítva a fejlámpa se kellett, ragyogott a hold, illetve a város fényszennyezése. 3,7 kilométert sétáltunk 4-8 éves gyerekekkel vegyesen, és a tó látványa, a fények izgalma, felejthetetlen túra volt, minden korosztálynak ajánlott.

 

A Velencei-tó

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.

Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is.

A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.

(Forrás: wikipédia)

Tapasztalataink

A kilátó nyári időszámításban 10-20h, téli időszámításban 10-18h között üzemel jelenleg. A belépő 300HUF, amit egy beléptető kapun kell bedobni, és ezen gép 100-200 forintosokat fogad el. Ugyan a helyszín őre készséges, és amíg van tartaléka tud nekünk váltani, de egy hétvégi napon ez a készlet pár óra alatt elpárolog, tehát érdemes apróval készülni. A torony zárás után be van riasztva, azonban színpompái egész éjjel csalogatja az érdeklődő szemeket.